zene

2014. szeptember 30., kedd

09.30.







"Érezted már magadat letörve?
Érezted már rossz helyen magad?
Mintha valahogy nem illenél oda...
És senki sem ért meg
Akartál már valaha elmenekülni?
Bezárni magadat a szobádba,
a rádiót felhangosítva,
hogy senki ne hallja,
ahogy üvöltesz?
Nem,te nem tudod,hogy ez milyen,
mikor semmi sincs rendben.
Nem tudod,hogy milyen...
Olyannak lenni,mint én.
Megbántottnak lenni.
Elveszettnek érezni magad.
A sötétben hagyva.
Megrúgva, mikor a földön vagy.
Félrelököttnek érezni magad.
Az összeomlás szélén lenni.
És nincs senki,aki megmentsen.
Nem,te nem tudod,hogy ez milyen.
Üdv az életemben.
Valaki más akarsz lenni?
Eleged van abból,hogy mindenből kimaradsz?
Kétségbeesetten keresel valamit,
mielőtt az életednek vége?
Egy olyan Világban ragadtál,amit utálsz?
Azzal a nagy állmosolyukkal, 
és a hülye hazugságaikkal?
Miközben,mélyen legbelül vérzel.
...
Soha senki nem hazudott egyenesen az arcodba.
És soha senki nem szúrt hátba.
Azt gondolhatod,hogy milyen boldog vagyok,
de nem leszek jobban.
Mindig mindenki azt adta,amit kértél.
Soha nem kellett érte megdolgoznod,
mindig ott volt.
Te nem tudod,hogy ez milyen...
...hogy ez milyen.....
Üdv az életemben."


- Simple Plan ~ Welcome To My Life -









2014. szeptember 28., vasárnap

09.28.








"Minden egyes könnyed látom,amit kisírtál,
mint egy óceánt a szemeidben...
Az összes fájdalom és hegek tettek hideggé.
Látom a félelmet az arcodon.
Egy viharon keresztül,ami soha nem megy tovább.
Nem hiszek a hazugságokban,amiket mondtál.
Most itt leszek,hogy tatsalak mikor 
az ég darabokra hullik.
Mindig én leszek az egyetlen,
aki betölti az űrt.
Mikor az eső esik,
nem engedlek el,itt leszek.
Megmutatom a haza vezető utat,
Nem hagylak egyedül többé.
Maradok,míg a nap fel nem kel.
Megmutatom hogyan élj újra,
és meggyógyítom törött szíved.
Engedd,hogy szeresselek,
akkor is ha össze vagy törve.
Most itt leszek,hogy tatsalak mikor 
az ég darabokra hullik.
Mindig én leszek az egyetlen,
aki betölti az űrt.
Mikor az eső esik,
nem engedlek el,itt leszek.
Mikor a hajnal messzinek tűnik,
nyúlj a kezemért.
Mikor a remény és a nyugalom elkezd
szerte foszlani,én még mindég kitartok.
Most itt leszek,hogy tatsalak mikor 
az ég darabokra hullik.
Mindig én leszek az egyetlen,
aki betölti az űrt.
Mikor az eső esik,
nem engedlek el,itt leszek."


- Ashes Remaind ~ Right Here -




2014. szeptember 25., csütörtök

09.25.







"Az érzéseim napról napra ugyanazok
Lehúz engem, de az én hibám
Mindent elkövettem, hogy
megszabaduljak tőle
És megint itt tartok,
újra levadászni téged.
Miért csinálom ezt?
Újra és újra, újra és újra,
beléd szeretek.
Újra és újra, újra és újra,
próbálom nem ezt tenni.
Úgy érzem, mintha
minden nap ugyanaz maradna.
Lehúz engem és nem tudom ellökni magamtól.
Szóval már megint itt tartok:
újra levadászni téged.
...
Újra és újra, újra és újra,
eléred, hogy beléd szeressek!
Újra és újra, újra és újra,
Még csak meg sem próbálod.
Annyiszor próbáltalak már
kiverni a fejemből...
Próbáltam nélküled élni,
de minden alakalommal halottnak 
éreztem magam.
Tudom mi a legjobb nekem,
de ehelyett téged akarlak.
Tovább pazarlom minden időmet...."


- Three Days Grace ~ Over and Over -







2014. szeptember 23., kedd

09.23.








"A látásom akár csak egy álom ingadozik,
Azokat, amiket naponta látok,
nincs igazi színük vagy fényük
Hallod a távoli mennydörgést?
Ez a szerelem,
Ez a Világ olvadt hóból készült,
Kitártam karjaimat,
Hol vagyunk ebben a sötétségben?
Felébredtem és semmi sem történik.
Ébressz fel!
Meleg fénysugarak támadják az arcomat,
a szél kínál engem
az ablakon kívülről.
Nem értem, 
Erőszakkal nyitom ki az ajtót,
és egy kis hang jut az eszembe.
Egy lány énekel bennem."

- Amnesia -



2014. szeptember 20., szombat

09.20.




"Vörösen,vörösen,vörösen,remegve
Az álmok szélén merengve
minket nem tudnak elválasztani!
Minden alkalommal a halálba fojtanak,
Aztán megint és megint feladom.
Az érzéseimnek nincs helyük,
így elmennek és felébresztenek.
Hová tűnt a szeplőtlen mosolyod,
ami valaha létezett?
Olyannyira távoli és kegyetlen...
Gondolataim elárasztják gyógyíthatatlan
sebbel szívemet.
Még most is visszatartja a gondolataim,
a sötét itt bent lakozik.
Vörösen,vörösen,vörösen,remegve,
Az álmok szélén merengve,
hogy mi találkoztunk,
ez végzetes fordulatot vett.
Ezt a titkot senki,senki nem tudja.
Zuhanok,zuhanok,zuhanok a mélybe,
Soha nem lesz ugyanolyan semmi és
a bűneim sem tudom eltörölni!"

- Vampire Knight -



2014. szeptember 18., csütörtök

09.18.




"Valami hiányzik, ha csak én szeretlek.
Ha csak csodállak, az szívemnek nem elég.
Teljesen beléd szerettem.
Valahányszor visszagondolok, 
az esti szellő illatára, boldogság jár át.
A hangod,s ahogy nevetsz.
Teljesen beléd szerettem.
Nem mondtam még senkinek.
Minden alkalommal, mikor eszembe jutsz,
Elönt a boldogság.
A hangod, s ahogy beszélsz.
Magányos vagyok-e, 
vagy szerelmem ragyog...
e két érzés között, dönteni sem tudok.
A szívem összetört azon az éjen.
Valami hiányzik, ha csak én szeretlek.
...
Mikor a hajnali fény szerte árad,
Add nekem az erőt, melyet szerelemnek hívnak..."

- Sekaiichi Hatsukoi - 



2014. szeptember 12., péntek

2014. szeptember 9., kedd

09.09.








"Hányszor kell még kinyújtanom a kezem, 
ennek az ismétlődő Világnak
Hogy a tovatűnő könnyek zárják ki fekete szívem?
Ha ezek az ébredező érzések visszhangoznak a szívemben
Az oldaladon állok őrt, örökkön - örökké.
Ha felveszed ezek a hulló reményeket
és a holnaphoz kötöd őket
Még ezek az egymásba fonódó, eltorzult
vágyak külön válhatnak...
Felöleltem a fényt és eltöröltem a kétségeim
Amit neked akartam adni, az a jövőben van
Zokogás. Ragadd meg az éjt...
Ahogy kifordítom fájdalmam
A távoli eszmék szelíden gyógyulnak
Azok a lábak, melyek előre visznek
Ahogy haladok, magamhoz szorítom
Ezeket a bizonytalan kötelékeket
Akárhol is leszek
Vállalom ezeket a feslett csodákat..."

- Fate / Zero - 



2014. szeptember 3., szerda

09.03.






" Elmerengtem a hullámok hangjain,
melyek felszínre törtek hirtelen a szívembe
De a vakító nap sugarai elfedték az igazságot, hogy ráeszméljek
Ahogyan gyermekként képeket rajzoltam a naplómba
Körülöttünk is minden elmerül a színek sokaságában.
Próbálom becsukni a szememet és elbújni
a ragyogó tenger és ég elől,
De a hangod mindig megtalálja az utat
a szívem legbelső rejtekébe és szorosan átkarol.
Azt hiszem ez a szerelem. "

- Glasslip -