"Hányszor kell még kinyújtanom a kezem,
ennek az ismétlődő Világnak
Hogy a tovatűnő könnyek zárják ki fekete szívem?
Ha ezek az ébredező érzések visszhangoznak a szívemben
Az oldaladon állok őrt, örökkön - örökké.
Ha felveszed ezek a hulló reményeket
és a holnaphoz kötöd őket
Még ezek az egymásba fonódó, eltorzult
vágyak külön válhatnak...
Felöleltem a fényt és eltöröltem a kétségeim
Amit neked akartam adni, az a jövőben van
Zokogás. Ragadd meg az éjt...
Ahogy kifordítom fájdalmam
A távoli eszmék szelíden gyógyulnak
Azok a lábak, melyek előre visznek
Ahogy haladok, magamhoz szorítom
Ezeket a bizonytalan kötelékeket
Akárhol is leszek
Vállalom ezeket a feslett csodákat..."
- Fate / Zero -
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése