" Ahogy az évszakok változnak,
a köztünk lévő kötelékbe kapaszkodom,
erősen, erősen, azért hogy
nehogy eltűnjenek.
Ezek a rám nehezedő szavak, olyan súlyosak,
hogy szinte mozdulni sem bírok.
Egy melengető, mély álomba merültem....
mire felébredtem addigra már elveszítettelek.
Úgy fáj, a fájdalmas érzések mélyen a szívembe vésődtek.
...
Egy nap, mikor az emlékek már-már eltűnnének,
egy múló pillanatban újjá születnek.
....
Félek, hogy ezek a szavak még egyszer
nem érnek el hozzád,
Mégis, szeretném, ha legalább hallanád,
a szavakat, melyek lágy esőként hullanak. "
- Kaito ~ Hirari, hirari -
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése